Magyarország három legnagyobb nyugati kereszténységhez tartozó felekezetének főbb jellemzői!

keszthelyi római kat temp        keszthelyi református temp    keszthelyi evang temp

         Katolikus                         Református                                Evangélikus

A kereszténység 1054-ig szervezetileg és területileg nagyjából egységesnek mondható.Voltak központok, mint például Róma, Konstantinápoly, Antióchia és Jeruzsálem, ám egy idő után keletkeztek teológiai és egyéb eltérések a nyugati és keleti részen, leginkább a Szentháromság kérdésében, Krisztus és a Szentek ábrázolását tekintve.

 

Ezek mellett kicsit eltérő volt a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka hatáskörének kiterjedése is.1054-ben IX. Leó római pápa és Kerulaiosz konstantinápolyi pátriárka kiközösítették egymást. Ez volt a nagy egyházszakadás, ami után külön kezdett működni a Római Katolikus Keresztény Egyház Róma központtal és az Ortodox (Keleti) Keresztény Egyház Konstantinápoly központtal, utóbbi az 1453-as török támadás miatt Moszkvába került át.

 
A Római Katolikus Keresztény Egyház tagjai vannak ma legtöbben Magyarországon. A Magyar Katolikus Egyház 1000-ben alapult.  A legutóbbi felmérés szerint 6085781 magyarországi tagja van. Jellemző rá az egyházi hierarchia. Az egyház feje a pápa, jelenleg XVI. Benedek pápa. Magyarországon a mindenkori esztergomi-budapesti érsek a vezetője. Európában a római katolikusok vannak többségben.
 
A nyugati kereszténységben Luther Márton fellépésének hatására elszakadtak az evangélikusok a római katolikusoktól. Luther mellett fontos szerepet játszott Philipp Melanchton is, ő fogalmazta meg az evangélikusok hitvallását 1530-ban, az Ágostai hitvallást és annak Apológiáját. Luther nem akart külön válni, a Római Katolikus Keresztény Egyházat akarta megreformálni, ugyanis az ő idejében az rendkívül világias és önmagából kifordult volt. A krisztusi szegénység árnyát sem lehetett benne felfedezni. X. Leó pápa (Giovanni Medici) akkoriban 60 fogásos vacsorákat tartott és nagyon pazarolt, félbeszakadt a Szent Péter bazilika építése a fellépő pénzhiány miatt. Ezért elrendelte a búcsúcédulák árusítását, aminek megvételével a pápa híresztelése szerint a hívő megválthatta magát és szeretteit a tisztítótűz gyötrelmeitől. Luther Ágoston rendi szerzetes volt és felháborították az ilyen és hasonló kihágások. 95 tételét 1517.október 31-én déli 12 órakor szegezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára.
 
Teológiájának főbb mozzanatai, hogy az Egyház valódi Ura és feje Jézus Krisztus és nem a pápa, az Egyház maga a Szentek közössége, mert Szent minden, ami az Istenhez tartozik. Továbbá a Sola elvek:
Solus Christus, miszerint az ember önmagától képtelen jót cselekedni és Isten Jézus Krisztus éredemei miatt üdvözíti az embert! " Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által."(Róm 3, 24).
Sola fidei: egyedül a hit üdvözít.
Sola gratia: A hit az nem más, mint az Isten ingyenes kegyelmi ajándéka.
Sola Scriptura: Egyedüli forrás a Biblia.
Luther a római katolikus hét szentségből kettőt hagyott meg, ezek pedig a Keresztség és az Úrvacsora. Eredetileg a gyónás is ott volt, de mivel nincs látható jele, kiesett az evangélikus Szentségek közül.
 
Magyarországon manapság 304705 bejegyzett hívő él. Az Evangélikus Egyházra nem jellemző az egyházi hierarchia. Magyarországi vezetője az elnök-püspök, jelenleg Ittzés János. A Magyarországi Evangélikus Egyházat 1560-ban alapították. A világ evangélikusságának jelképe a Luther-rózsa. Evangélikusok leginkább Észak- Európában élnek, Norvégia, Svédország, Finnország túlnyomórészt evangélikusok. Sokan élnek még a Benelux államokban és Észak-Németországban. Luther-rózsa
Magyarországon a második legnagyobb egyház a szintén protestáns református, vagy másnéven kálvinista egyház. Alapítója Kálvin János, fő műve az Institutio Religionis Christianae (A keresztény vallás rendszere).
 
                                                                                    Luther-rózsa
Teológiájának egyik fő mozzanata a Predestinatio (eleve elrendelés) elve, miszerint az Isten eleve elrendeli, hogy melyik ember jut el a Krisztusba vetett megváltó és üdvözítő hitre. Emellett itt is jelen vannak a Sola elvek, melyek a reformátusoknál is fontos helyen állnak és az, hogy az egyedüli közbenjáró Jézus Krisztus, ez nagyon jellemző az evangélikusokra is. Fontos az is, Kálvin nagyon jól leírta, hogy az egyházban milyen funkciókat kell betölteni. A templomokat tekintve elég egyszerű és puritán a református templom belseje és külseje is. Amíg az evangélikus templomban ott van az oltár és rajta leginkább Jézusról szóló kép, a templom tetejét kereszt diszíti, addig a reformátusoknál nincs oltár, hanem Úr asztala van és nincsenek képek, a keresztet sem láthatjuk sem a templomban, sem a tetején, mert ott egy buzogány-csillag van helyette. Magyarországon 1622796 magyar református él. Lelkészi vezető dr. Bölcskei Gusztáv. A Magyarországi Református Egyház 1567-ben alapult.
 
Úrvacsora
Római katolikusoknál a transsubstantiatio, fontosak a szereztetési igék és az áldozópap, aki az ostyát és a bort Jézus Krisztus Szent testévé és vérévé változtatja.
 
Evangélikusoknál a real presentia, itt akkor válik az ostya és bor Jézus Krisztus szent testévé és vérévé, amikor a hívő elhiszi, hogy azzá válik.
 
Reformátusoknál ez az emlékvacsora. Ők ostya helyett kenyeret használnak és szerintük Jézus Krisztus az Úrvacsorában nincs jelen, ezért emlékvacsora.
 
Én úgy vélem, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk Jézus Krisztus hitével és az eddigiek ennek a hitnek három nagyon fontos felekezete, de még jópár van!

Forrás: Jánosi Valéria: Egyháztörténet!

 
Honszerető hitben adjon a Jó Isten szebb jövőt!
Gömbös Tamás
 
Gömbös Tamás
Keszthely, 2010. július 1.

 

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

Európai Egyesült Államok, vagy Nemzetek Európája?
- Selmeczy Zsuzsanna sajtótájékoztatója

Központi videók



esemenyek_kiajanlasok_alfa